ÖRÖKLÉSI JOG ÉS HAGYATÉKI ÜGYEK

Öröklési jog – Örökölni végrendelet vagy törvény szerint lehet. Amennyiben az örökhagyó után végrendelet nem maradt fenn, a törvényes öröklés rendje érvényesül, amelynek szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ha az örökhagyó végrendeletet tett, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Végrendelet

Végrendeletet három formában lehet tenni: közvégrendelet és írásbeli magánvégrendelet formájában, továbbá a végrendelkező szóbeli végrendeletet is tehet, ha az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Az írásbeli magánvégrendeletnek számos alaki követelménynek kell megfelelnie. Amennyiben a formai előírásoknak az írásbeli magánvégrendelet nem felel meg, ez akár a végrendelet érvénytelenségét is maga után vonhatja. Ennek elkerülése érdekében írásbeli magánvégrendelet tételénél javasolt ügyvédi közreműködés igénybevétele.

Az eljáró ügyvéd az általa szerkesztett írásbeli magánvégrendelet – amennyiben a végrendelkező ezt kéri – egy eredeti példányát lezárt borítékban átadja a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárának a Központi Végrendeleti Nyilvántartásba történő felvétel céljából. A lezárt borítékban lévő okiratot csak a hivatalból eljáró közjegyző vagy a bíróság megkeresésére köteles az Irattár megküldeni. A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző, vagy a hagyatékkal összefüggő polgári perben eljáró bíróság megkeresésére a Magyar Ügyvédi Kamara a végrendeleti nyilvántartás adatairól tájékoztatást ad, illetve az eljáró közjegyzőnek a végrendeletet – megkeresésre – átadja.

Öröklési szerződés

Az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Halál esetére szóló ajándékozás

Halál esetére szóló ajándékozás esetén az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli.

Hagyatéki eljárás

Az örökhagyó halála esetén az illetékes jegyző előtt az örökhagyó haláláról való értesülést követően megindul a hagyatéki eljárás. A hagyatéki eljárás két szakaszra tagolódik: a hagyatéki leltár felvételére és a közjegyző előtt eljárásra. Amennyiben az örökhagyó leltározandó vagyontárggyal rendelkezett, a jegyző felveszi a hagyatéki leltárt, melynek során beszerzi és rögzíti az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek adatait, a hagyatékba tartozó vagyont, továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatokat. A hagyaték leltározása után a jegyző a leltárt és a teljes iratanyagot megküldi az illetékes közjegyzőhöz, aki kitűzi a hagyatéki tárgyalást. A hagyatéki tárgyalás végén a közjegyző teljes hatállyal, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot. A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú átadásáig vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig.

Szolgáltatásaim:

• végrendelet,
• halál esetére szóló ajándékozás és,
• öröklési szerződés szerkesztése;
• képviselet hagyatéki eljárásban és hagyatéki perben;
• általános jogi tanácsadás.