- Kiskorú gyermek törvényes képviselete
A Ptk. 4:146. § (1) bekezdése alapján „a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll”. A Ptk. 4:146. § (2) bekezdése alapján a szülői felügyeleti jog részjogosítványa a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga. Amennyiben a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A Ptk. 4:224. § szakasza alapján a gyám a gyermek törvényes képviselője. A kiskorú törvényes képviseletét tehát a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) vagy a gyám látja el, így ez a személyi kör jogosult a kiskorú gyermek egészségügyi dokumentációjának megismerésére.
A törvényes képviselő megismerési joga gyakorlása (gyakorolhatósága) szempontjából „az adatkérés időpontja számít: amennyiben a beteg időközben például nagykorúvá válik, (volt) törvényes képviselője (szülője) a kiskorúsága idején történt ellátás dokumentációjához nem férhet hozzá automatikusan, csak az érintett külön kifejezett engedélyével (megfelelő formában adott meghatalmazás alapján)” (dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor: Kommentár az egészségügyi törvényhez (Complex Kiadó Budapest, 2016) II. fejezet, 2. cím (Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, 68. oldal))
- A szülői felügyeleti jog gyakorlása
A Ptk.. 4:161. § (1) bekezdése alapján a szülői felügyeleti jog részjogosítványát képező, a gyermek feletti törvényes képviseleti jog a gyermek személyi és vagyoni ügyeiben történő képviseletét jelenti. A Ptk. 4:164. § (1) bekezdése alapján a szülői felügyeleti jogot a szülők főszabály szerint közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. 4:165. § (1) bekezdése alapján a külön élő szülők azonban a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos egyes jogokat és kötelezettségeket egymás közt megoszthatják, továbbá abban is megállapodhatnak, hogy csak az egyikük gyakorolja a szülői felügyeletet. Ebben az esetben a különélő szülő sem veszíti el szülői felügyeleti jogát, azonban a Ptk. 4:175. § (1) bekezdése alapján jogai csak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekre korlátozódnak. A Ptk. 4:175. § (2) bekezdése alapján ilyen, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő „a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása”. Bizonyos esetekben a szülő szülői felügyeleti joga szünetel (Ptk. 4:186. § (1) bek.), ennek ideje alatt nem jogosult a szülő a gyermek törvényes képviseletére. Amennyiben a szülő szülői felügyeleti joga megszűnik (Ptk. 4:190. § (1)), vagy azt bíróság megszünteti (Ptk. 4:191 § (1)), a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem illeti meg a szülőt döntési jog.
A Ptk. 4:174. § szakasza szerint a különélő szülőt is megilleti az a jog, hogy őt a szülői felügyeletet gyakorló szülő egyebek mellett a gyermek egészségi állapotáról tájékoztassa és a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást érdeklődése esetén megadja. A NAIH/2018/2186/2/V. ügyiratszámú állásfoglalás (https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_naih_2018_2186_gyermek_adatai.pdf) alapján „mivel a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések között nem szerepel a gyermek egészségi állapotára vonatkozó kérdés, így a szülői felügyeletet nem gyakorló szülő ebben a körben nem jogosult a tájékoztatási kérelmet benyújtani. A Hatóság álláspontja szerint azonban azokban az esetekben, amelyek a „lényeges kérdések” körébe tartoznak, a felügyeletet nem gyakorló szülőt is megilleti a tájékoztatáshoz való jog, mivel a döntéshez szükséges információk számára is rendelkezésre kell, hogy álljanak (ez alapján pl. az oktatási intézménytől a gyermek tanulmányairól tájékoztatást kérhet, mivel az iskola, életpálya tekintetében a Ptk. alapján döntési joggal rendelkezik).” A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek nem minősülő kérdésekben tehát a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell a különélő szülő részére biztosítani a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos tájékoztatást a Ptk. 4:174. § szakasza, valamint a 4:173. § szakasza szerinti együttműködési kötelezettség alapján.
A kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog és annak részjogosítványát képező törvényes képviseleti jog fennállásának és a gyakorlására jogosultnak megállapítása tehát olyan messzire vezető kérdések, amelyek vizsgálata nem várható el az egészségügyi szolgáltatótól, továbbá az egészségügyi szolgáltatónak nem állnak rendelkezésére olyan adatok, amelyek alapján minden kétséget kizáróan megállapíthatja, hogy a kiskorú gyermek törvényes képviseletére jogosultként fellépő szülő valóban jogosult-e a gyermek törvényes képviseletére, ennél fogva a kiskorú egészségügyi dokumentációja vonatkozásában a hozzáférési illetve a másolatkérési jog gyakorlására.
E körben tehát az egészségügyi szolgáltató akkor jár el helyesen, ha a gyermek törvényes képviseletében a hozzáférési jogot gyakorolni kívánó szülőt nyilatkoztatja a törvényes képviselet fennállásáról. A NAIH a NAIH/2018/2186/2/V. ügyiratszámú állásfoglalásának (https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_naih_2018_2186_gyermek_adatai.pdf) megállapításai alapján „Az egészségügyi szolgáltatótól tehát a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérhet tájékoztatást. A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során az egészségügyi szolgáltatók vélelmezik a közös felügyeleti jog fennállását, és csak akkor tagadhatják meg a tájékoztatást, ha megbizonyosodtak arról, hogy az érdeklődő szülő nem rendelkezik törvényes képviselői és/ vagy szülői felügyeleti joggal. A tapasztalatok alapján sérelmes helyzetet az az eset keletkeztet, ha a külön élő szülő nem tud arról, hogy a gyermek egészségi állapotában változás történik, amelyről tájékoztatást kérhetne, mert a gyermekkel együtt élő szülő nem teljesíti a külön élő szülő felé fennálló, Ptk. 4:174. §-ában rögzített tájékoztatási kötelezettségét. Utóbbi esetben azonban az egészségügyi szolgáltató nincs abban a helyzetben, hogy ezt a sérelmet elhárítsa, hiszen a külön élő szülő felé fennálló együttműködési-tájékoztatási kötelezettség címzettje az együtt élő – szülői felügyeletet gyakorló – szülő, az ő közreműködése nélkül az egészségügyi szolgáltató nem kerül olyan helyzetbe, hogy a külön élő szülőt tájékoztassa. Jelenleg Magyarországon nincs olyan közhitelű nyilvántartás, mely tartalmazná a kiskorúak szülői felügyeletére vonatkozó adatokat. Ennek hiányában a gyermekelhelyezés ügyében született bírósági ítélet az, ami rendelkezik az adott szülő szülői felügyeleti jogának gyakorlásáról. A betegellátónak azonban nincs lehetősége annak vizsgálatára, hogy ellenőrizze az elé bemutatott ítélet hatályát, így a képviselet jogosultságának megállapításakor a szülők nyilatkozatára hagyatkozhat. A szülőnek azonban törvényből fakadó kötelezettsége a gyermek testi fejlődésének, ellátásának biztosítása, és mindenkor a gyermek érdekének megfelelően kell eljárnia. Így ennek körében nem tévesztheti meg az egészségügyi intézményt azzal, hogy valótlanul nyilatkozik a szülő felügyeletet gyakorló szülő személyéről. Mivel a Ptk. szerint főszabályként a különélő szülők is együtt gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, ezért ezt a vélelmet az adatkezelők/egészségügyi szolgáltatók addig fennállónak tekintik, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik, és a tájékoztatást teljesítik. Amennyiben azonban az egyik szülő a szülői felügyelet egyedül történő gyakorlásának tényét a szolgáltató felé nyilatkozza vagy bizonyítja, az egészségügyi szolgáltató – ellenkező bizonyításig – nem követ el jogsértést, ha a tájékoztatást a másik szülő felé megtagadja.”
- Gyámrendelés
A gyám e minőségét kirendelő határozattal igazolja, a gyámot a Ptk. 4:225. § (2) bekezdése alapján a gyámhatóság rendeli ki..A kirendelő határozat utólag módosítható, visszavonható, valamint a gyám személyében is változás állhat be. Tekintettel arra, hogy ennek vizsgálata a NAIH/2018/2186/2/V. ügyiratszámú állásfoglalása alapján nem feladata az egészségügyi szolgáltatónak, ezért a kirendelő határozat bemutatása mellett a gyámként fellépő személyt is javasolt nyilatkoztatni törvényes képviseleti jogának fennállásáról.