1. Mi a védjegy, illetve mi részesülhet védjegyoltalomban?
A védjegy grafikailag ábrázolható megjelölés, amely akkor részesülhet oltalomban, ha alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint, ha a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudja határozni a védjegybejelentő által igényelt, a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát. A védjegy kizárólagos használatának joga a védjegyjogosultat illeti meg
Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések:
- szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;
- betű, szám;
- ábra, kép;
- sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
- szín, színösszetétel, fényjel, hologram;82
- hang;
- mozgást megjelenítő megjelölés;
- pozíciómegjelölés;
- multimédia-megjelölés;
- mintázat; valamint
- többféle megjelölés összetétele.
2. A védjegyek funkciói
A védjegyeknek négy funkciója különböztethető meg.
- tájékoztatási funkció
- A védjegy tájékoztatási funkciója körében tájékoztatja a fogyasztót, vásárlót az áruról, esetleg annak gyártójáról. Megkülönbözteti az árukat vagy szolgáltatásokat más hasonló áruktól vagy szolgáltatásoktól.
- reklámfunkció
- A reklámfunkció következtében a fogyasztó a védjegyről egy termékre, szolgáltatásra fog asszociálni.
- eredetiségjelző funkció
- Az eredetiségjelző funkció miatt az árun elhelyezett védjegy egyben olyan kereskedelmi név lesz, amelyről a gyártót, forgalmazót is fel fogják tudni ismerni a fogyasztók.
- minőségvédelmi funkció
- Adott, állandóan jó minőségű áruk esetében a védjegy egyben a minőségről is tájékoztat, minőségvédelmi funkcióval bír. Ilyen funkciót tölt be a tanúsító védjegy.
3. A védjegyek típusai
A védjegyek típusai közé sorolhatjuk a jó hírű védjegyet, a közismert, együttes, illetve tanúsító védjegyet.
a, jó hírű védjegy
Egy védjegy akkor jó hírű, ha az árujegyzéke által meghatározott áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában érintett fogyasztók jelentős része előtt ismert. Megkülönböztető képessége olyan erős, hogy áruosztálytól függetlenül egy idegen termék esetében is a fogyasztóknak az eredeti védjegyjogosulttól származó asszociációját váltja ki.
Dr. Gödölle István szerint a következő konjunktív feltételeknek kell teljesülniük, hogy a jó hírű védjegy kizáró ok lehessen egy későbbi védjegy tekintetében:
- a megjelölésnél korábbi lajstromozott védjegy megléte,
- a védjegy jó hírű belföldön, közösségi védjegy esetén az Európai Unióban,
- a megjelölés és a jó hírű védjegy azonossága vagy hasonlósága,
- a megjelölés árui, illetve szolgáltatásai eltérőek a jó hírű védjegy áruitól, illetve szolgáltatásaitól,
- a megjelölés használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná, és
- a megjelölés használatának nem lenne alapos oka.[1]
b, közismert védjegy
Közismert védjegynek számít az olyan megjelölés, amelyet nemzeti lajstromozás nélkül bizonyos ideje ténylegesen használ valaki belföldön. Ez a megjelölés közismert jellegénél fogva már használójához szorosan tapad. A tényleges használó érdekeit sértené, ha más által védjegyként lenne lajstromozva.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Védjegy, Mintaoltalmi és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottsága szerint annak megállapításához, hogy egy védjegy közismert‑e, az illetékes hatóság figyelembe vesz minden olyan körülményt, amelyből a közismertségre következtetni lehet. Különösen figyelembe veszi az olyan körülményekkel kapcsolatban szolgáltatott tájékoztatásokat, amelyből arra lehet következtetni, hogy a védjegy közismert‑e, avagy sem, különösen, de nem kizárólag, az alábbi információkat:
- a védjegynek a nyilvánosság érintett körében megszerzett ismertségét vagy elismertségét;
- a védjegy minden használatának időtartamát, kiterjedését és földrajzi területét;
- a védjegy minden promóciójának, ideértve a reklámot, és a vásárok vagy kiállítások során történő bemutatást, időtartamát, kiterjedését és földrajzi területét, a védjeggyel megjelölt árukat vagy szolgáltatásokat;
- a védjegy minden lajstromozásának vagy bejelentésének időtartamát és földrajzi területét, amennyiben ezek tükrözik a védjegy használatát vagy elismertségét;
- a védjegyen fennálló jogokat érintő hatékony szankciót, különösen amennyiben a védjegyet az illetékes hatóságok közismert védjegyként ismerték el;
- a védjegyhez kapcsolódó értéket.[2]
c, együttes védjegy
Az együttes védjegy valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján. Az együttes védjegy jogosultja az egyesület, míg a védjegy használatára az egyesület – adott esetben – változó tagsága jogosult. A védjegyjogosult egyesület az együttes védjegyet maga nem használhatja, de a tagok védjegyhasználatát ellenőrzi. Az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet az egyesület bármelyik tagja használja.
Az együttes védjegy használatára vonatkozó előírásokat szabályzatban kell meghatározni, amelynek tartalmaznia kell
- a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;
- a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevüket, címüket, székhelyüket
- tagság feltételeit;
- a védjegyhasználat feltételeit;
- a védjegyhasználat ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
- a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
d, tanúsító védjegy
A tanúsító védjegy egy olyan speciális védjegyfajta, amelyet a védjegybejelentésben tanúsító védjegyként jelölnek meg és alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, minősége, pontossága vagy egyéb jellemzője tekintetében tanúsított árukat vagy szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező más áruktól vagy szolgáltatásoktól. Tisztán minőségvédelmi funkciót tölt be. A tanúsító védjegyet annak tulajdonosa nem használhatja, mert a védjegyjogosult feladata a minőségi feltételeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal rendelkezők számára biztosítani a védjegy használatát.
Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre az a vállalkozás, amely nem független a tanúsító védjegy lehetséges használóitól, maga is előállítja vagy forgalmazza a tanúsító védjegy árujegyzékében szereplő árukat, vagy maga is nyújtja az árujegyzékben szereplő szolgáltatásokat.
A tanúsító védjegyhez minden esetben szabályzat tartozik, amelynek tartalmaznia kell
- védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;
- az árukra, szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket;
- a minőség tanúsításának szabályait;
- a védjegyhasználat feltételeit;
- a védjegyhasználat ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
- a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
—————————————————————————–
- Dr. Gödölle, I., 2013. A jó hírű védjegy mint kizáró ok a védjegyjogban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 8. (118.) évfolyam (6. szám), 151.o. Elérhető a következő oldalon: https://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201306-pdf/06.pdf ↑
- Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Védjegy, Mintaoltalmi és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottsága a Genfben, 1999. június 8. és 12. között megtartott ülésszak során a közismert védjegyek oltalmára vonatkozó rendelkezések tárgyában közös ajánlás elfogadására irányuló állásfoglalásának 2. cikke. Elérhető a következő oldalon: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=62809&doclang=HU#Footnote10 ↑