A védjegyoltalom tartalma, megszűnése

1. A védjegyoltalom megszerzése és az oltalmi idő

A védjegy jogi oltalma azt a személyt illeti meg, aki a megjelölést törvényi előírásoknak megfelelően lajstromoztatja. Oltalmat szerezhet bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

A védjegyoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – a lajstromozáskor keletkezik és a bejelentés napjától számított tíz évig tart. További tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendelkezik hatáskörrel a következő ügyekben:

• védjegy lajstromozás,
• védjegyoltalom megújítása,
• védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
• védjegy törlése,
• védjegyoltalom megosztása,
• védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,
• hatósági tájékoztatás,
• az európai uniós védjegyrendszerre és a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyekben.

 

2. A védjegyoltalom tartalma

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, amely alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ

• a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
• olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
  • ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják; vagy
• a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést, függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják,
  • feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és
  • a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

A védjegyjogosult fellépése nem okozhatja a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelmét.

Utóbbi feltételek megvalósulása esetén megtiltható különösen

• a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
• a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal vagy eladásra felkínálás céljából történő raktáron tartása;
• szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
• a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele;
• a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban;
• a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy vállalkozás neve részeként való használata;
• a megjelölés összehasonlító reklámban való használata a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes módon.

Ha fennáll a veszélye annak, hogy az olyan csomagolást, címkéket, függőcímkéket, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezték, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban úgy használják, hogy ez a használat sértené a védjegyjogosult jogait, a védjegyjogosult – feltéve, hogy azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor – felléphet a következő cselekményekkel szemben is:

• ha a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést helyeznek el olyan csomagoláson, címkén, függőcímkén, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemen vagy eszközön, illetve egyéb olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;
• ha bármely olyan csomagolást, címkét, függőcímkét, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemet vagy eszközt, illetve bármely egyéb olyan eszközt eladásra felkínálnak, forgalomba hoznak vagy ilyen célra raktáron tartanak, az országba behozzák vagy azt onnan kiviszik, amelyen a védjegyet elhelyezték.

A védjegyjogosult – a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül – felléphet az ellen is, hogy

• harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árut hozzanak be az ország területére, amelyen – ideértve csomagolását is – az engedélye nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott védjeggyel megegyező védjegy, vagy
• olyan védjegy, amelyet az említett védjegytől lényeges elemeit tekintve nem lehet megkülönböztetni.

A védjegyjogosultnak e joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítja, hogy a védjegyjogosultnak az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.

3. A védjegyoltalom korlátai

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja

• saját nevét vagy címét;
  • Saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat.
• a megkülönböztetésre eredendően nem alkalmas, vagy az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;
• a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

4. A védjegyoltalom kimerülése

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket

• ő hozott forgalomba, vagy
• amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.

Kivétel, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát – az első forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

5. Belenyugvás

Ha korábbi védjegy jogosultja öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegy belföldön történő használatát, noha tudomása volt e használatról,

• a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegy használatával szemben, valamint
• korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem.

E jogszabályi rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták, valamint, ha a későbbi védjegyet nem rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

6. A védjegyhasználat elmulasztása

Ha a védjegyjogosult a lajstromozás napjától számított öt éven belül

• nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy
• ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta,

a védjegyre alkalmazni kell a törvényben előírt jogkövetkezményeket, kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

A védjegy tényleges belföldi használatának minősül

• a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a védjegyjogosult javára a használt alakban is lajstromozták-e;
• a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.

7. A védjegyoltalom megszűnése

A védjegyoltalom megszűnik, ha

• az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idő lejártát követő napon,
• a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
• a védjegyet törölték, a bejelentés napjára visszaható hatállyal,
• a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal,
• a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.
  • Utóbbi két esetben esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett-
    • Feltéve, hogy a megszűnés megállapításának feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában fennálltak.

A megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezése időpontjának – az ellenkező bizonyításáig – a kérelmező későbbi, ütköző védjegybejelentésének elsőbbségi időpontját kell tekinteni, feltéve, hogy a kérelmező tett ilyen védjegybejelentést.