A know-how, üzleti titok fogalma
Az üzleti életben komoly jelentőséggel bír az a módszer, megoldás, amelyet a gazdasági szereplők a gyakorlatuk során alkalmaznak és segítségével versenyelőnyhöz juthatnak, valamint megkülönbözteti őket mások tevékenységeitől. Ez a műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat, illetve ezek összeállítása a know-how, más néven védett ismeret. A know- how-nak azonosításra alkalmas módon kell rögzítve lennie. Védett ismeretek lehetnek például a toborzási, értékesítési vagy piackutatási technikák. A know-how az üzleti titok egy fajtája, amely a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
Az üzleti titokhoz való jog
Az üzleti titokhoz való jog jogosultja az a személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené és az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorol. Hasznosíthatja és felfedheti, azaz mással közölheti és nyilvánosságra hozhatja az üzleti titkot, know-how-t, valamint egészben vagy részben átruházhatja az azokhoz fűződő jogot jogátruházási szerződéssel. Az üzleti titok, know-how hasznosítására engedélyt is adhat hasznosítási szerződés keretében.
A know-how/ üzleti titok hasznosítási szerződés
A jogosult hasznosítási szerződés, azaz licenciaszerződés keretében engedélyt adhat az üzleti titok, know-how hasznosítására, ellenérték fejében. A hasznosítási engedély csak kifejezett kikötés esetén lehet kizárólagos, azaz a jogszerző licenciavevőn kívül a licenciaadó is hasznosíthatja az üzleti titkot vagy know-how-t, kivéve, ha ezt kizárták a szerződő felek. A licenciaadó a licencdíj arányos csökkentése mellett megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a licenciavevő az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.
A hasznosítási szerződés fontos eleme a know-how vagy üzleti titok pontos meghatározása, az ismeret részletes leírása, dokumentációinak, tervrajzainak átadása, a felek kötelezettségeinek ismertetése. A hasznosítási jog terjedelméről, másnak való átengedhetőségéről, illetve a bizalmas információ továbbfejlesztéséről is érdemes rendelkezni.
A know-how/ üzleti titok jogátruházási szerződés
A jogátruházási szerződés során a védett ismeret hasznosítási joga teljesen átszáll a vevőre. Ennél a szerződésnél is fontos a védett ismeret, üzleti titok pontos megjelölése, amelyet valamilyen hordozón az átruházó köteles átadni a vevőnek, például leírás, terv, folyamatábra formájában.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése
Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti az, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti az üzleti titkot az azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférése vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása vagy ezek engedély nélküli másolatkészítés útján való megszerzése.
Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását vagy felfedését jelenti az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki
- jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
- az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy
- az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.
Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti a jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítása olyan személy által valósul meg, aki
- jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
- az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy
- az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciói
Jogsértő áru minden olyan termék vagy szolgáltatás, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, hasznosított vagy felfedett üzleti titokra, know-how-ra épül.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti:
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását;
- a jogsértő áru megsemmisítését vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét,
- a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
- a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
- az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását, és
- követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét.
- Közzétételen különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt kell érteni. A közzététel módjáról a bíróság határoz, de nem rendelkezhet olyan módról, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
A jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Ha a bíróság a jogsértőt általános kártérítés megfizetésére kötelezi, a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.
A bíróság a jogsértő kérelmére a felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára, ha
- a jogsértő a hasznosítás vagy a felfedés időpontjában nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan másik személytől jutott hozzá, aki azt jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel,
- a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértőnek, és
- az ellentételezés olyan mértékű, amely észszerűen ellensúlyozza a jogosult számára a jogsértéssel okozott hátrányt.
Utóbbi szerinti jogkövetkezmény alkalmazása a jogosult egyéb, különösen kártérítési igényét nem érinti.