A családegyesítési célú tartózkodási engedély célja, hogy a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik Magyarországon egyesülhessenek családegyesítési céllal.
Családegyesítési célú tartózkodási engedélyt olyan harmadik országbeli állampolgárok kaphatnak, akiknek szintén harmadik országbeli állampolgár családtagja a jogszabály által meghatározott engedélyek valamelyikének birtokában Magyarországon tartózkodik.
A magyar állampolgár családtagjai tartózkodási kártyát, illetve állandó tartózkodási kártyát szerezhetnek, melyről bővebben a https://drkrlegal.hu/magyar-allampolgar-csaladtagja-altal-igenyelheto-vizum-es-tartozkodasi-kartya/ oldalon olvashatnak. Családegyesítési célú tartózkodási engedélyt tehát a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai nem kaphatnak.
A családegyesítési célú tartózkodási engedély megszerzésének tehát előfeltétele, hogy legyen egy Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgár családtag, aki a családegyesítő. A családegyesítő státusz megszerzésének feltétele, hogy az érintett tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési, EK letelepedési engedéllyel, vagy tartózkodási kártyával illetve állandó tartózkodási kártyával rendelkezzen. Családegyesítési célú tartózkodási engedélyre a családegyesítő családtagja jogosult, a kérelmet a családtagnak kell benyújtania a Bevándorlási- és Menekültügyi Hivatalban.
A családegyesítési célú tartózkodási engedélyről a https://drkrlegal.com/residence-permit-purpose-family-reunification/ linkre kattintva angol nyelven is tájékozódhat.
Általános szabályok
A kérelmezőnek főszabály szerint teljesítenie és igazolnia kell a tartózkodási engedély megszerzésének általános feltételeit is, amelyekről a https://drkrlegal.com/hungarian-residence-permit/ oldalon angol nyelven tájékozódhat.
Családtag fogalma
Családtagnak minősül a harmadik országbeli állampolgár
- házastársa,
- házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is),
- eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,
- házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol.
A fenti személyi körön kívül családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a
- családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy
eltartott szülője; - testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.
Tekintettel arra, hogy Magyarország nem ismeri el a poligám házasságokat, a családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Magyarországon az élettársak családegyesítésére nincs lehetőség, mivel migrációs jogi szempontból az élettárs nem minősül családtagnak. Erre tekintettel az élettársak együttélése más célú tartózkodási engedéllyel oldható meg.
A családi kapcsolatot a kérelmezőnek bizonyítania kell. Amennyiben ez nem sikerül és a hatóság megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre, a hatóság a családegyesítési célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását megtagadja, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt visszavonja. A családi együttélés feltételeit, körülményeit a hatóság helyszíni ellenőrzés során is ellenőrizheti.
Menekültek családegyesítési joga
A menekült státusz is megalapozhatja a családegyesítést, azaz Magyarország által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár is lehet családegyesítő. Ennek megfelelően családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a menekültként elismert személy családtagja, valamint a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.
A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási engedélyt csak akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.
Tekintettel arra, hogy a menekültek gyakran nem rendelkeznek személyes iratokkal és ezek beszerzése esetükben akadályokba ütközik, a menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre. Esetükben a családi kapcsolat fennállása bármely hitelt érdemlő módon igazolható (pl. DNS-vizsgálattal). E tekintetben tehát a menekültek előnyösebb feltételekkel gyakorolhatják családegyesítési jogukat.
Érvényességi ideje
A családtagok a családegyesítőtől független tartózkodási jogot szereznek a családegyesítési célú tartózkodási engedéllyel.
A családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje általános szabály szerint legfeljebb 3 év, amely alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható. A magyar jog szerint azonban bizonyos helyzetekben az érvényességi ideje 4 vagy 5 év is lehet attól függően, hogy a családegyesítő milyen tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az érvényességi időt befolyásolja az a szabályi is, hogy a családtagok tartózkodási engedélyének időtartama a családegyesítő tartózkodási engedélyének érvényességi idejéhez igazodik.
Általános szabály, ami ebben az esetben is alkalmazandó, hogy a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a kérelmező útlevelének érvényességi idejét, azaz a tartózkodási engedély érvényességi idejére az útlevél lejáratának időpontja is befolyással van.
Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, állok rendelkezésére.