A megfelelő cégnév, illetve domain név kiválasztása és használata számos jogi kérdést vet fel. Hogyan léphet fel egy vállalkozás a domain nevével azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló domain nevet használó versenytársa ellen, aki ezáltal értékes ügyfeleket vesz el a vállalkozástól?
Hogyan léphet fel a vállalkozás egy olyan vállalkozással vagy személlyel szemben, aki domain nevében a hozzájárulása nélkül a vállalkozása cégnevét szerepelteti? Mindezekre a kérdésekre a Ptk. névviselési joghoz kapcsolódó rendelkezései, valamint a versenyjogi szabályok adnak választ.
A névviseléshez való jog a Ptk.-ban
A magyar Polgári Törvénykönyv szerint a természetes személyeket és a jogi személyeket megilleti a névviseléshez való jog. A természetes személyeknek joguk van az általuk megválasztott nevet viselni, a jogi személyeknek pedig az általuk megválasztott, cégjegyzékbe bejegyzett cégnevet viselni és bárkivel szemben felléphetnek a jog által biztosított eszközökkel, aki e névviselési jogukat sérti.
A Polgári Törvénykönyv alapján akit a névviseléshez való jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján követelheti
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
A fenti szankciókat a bíróság objektív alapon alkalmazza. Tehát az a személy, akit névviseléshez való jogában megsértenek, a fenti jogkövetkezmények alkalmazását akkor is kérheti a bíróságtól, ha egyébként a jogsértőt a jogsértés tekintetében felróhatóság nem terheli.
Ezen kívül a névviselési jogában sértett személy sérelemdíj iránti és kártérítési igénnyel is felléphet a jogsértővel szemben. A sérelemdíj és a kártérítés azonban már nem objektív alapú szankciók, ezek megállapításához szükség van többek között arra is, hogy a sérelmet okozó személynek felróható legyen a jogsértés. A sérelemdíj és a kártérítés iránti követelés érvényesítéséhez egyéb körülményeket is bizonyítania kell a személyiségi jogában, illetve személyhez fűződő jogában megsértett személynek.
Jogi személyek esetében a névviseléshez való jog védelmét szolgálják azon jogszabályi előírások is, amelyek a cégnevekkel szembeni elvárásokat szabályozzák. A cégnévvel és annak jogi szabályozásával kapcsolatban részletesen a következő bejegyzésben olvashat: https://drkrlegal.hu/cegnevvel-szembeni-jogi-eloirasok/.
A domain név és a névviseléshez fűződő jog
A gyakorlatban a domain név kiválasztásakor sokszor felmerül az a kérdés, hogy jogszerű-e más domain névhez hasonló domain nevet használni és milyen jogi eszközökkel lehet fellépni a hasonló domain nevet alkalmazó piaci szereplőkkel szemben.
A bírói gyakorlat e körben következetes abban, hogy a domain nevet a Ptk.-ban szabályozott és a fentiekben részletezett védelem kizárólag akkor illeti meg, ha a domain név egyben más természetes nevét vagy más jogi személy, egyéb szervezet cégnevét tartalmazza. Természetesen e körben is nagy jelentőséggel bír az időbeliség, azaz egy korábban lefoglalt domain nevet használó személlyel szemben nem kérhet jogvédelmet egy olyan szervezet, amelynek cégneve bár megegyezik vagy összetéveszthető a domain névvel, de a cégnév később került a cégjegyzékbe bejegyzésre.
A domain név huzamos ideig történő rendszeres használata az elektronikus szolgáltatások körében alkalmas lehet a szolgáltatást nyújtó beazonosítására, de önmagában nem biztosít a személy neveként a Ptk.-beli jogvédelmet. Amennyiben a domain nevet a Ptk.-ban rögzített névviselési jog védelme nem illeti meg, kereskedelmi névként védelem illetheti meg a versenyjogi szabályok alapján.
Versenyjog
A bírói gyakorlat által kialakított definíció szerint a kereskedelmi név az üzleti életben való rendszeres használattal vagy cégbejegyzéssel jöhet létre, a gazdasági tevékenységet folytató személy által gyakorolt tevékenységi kör meghatározását is kifejezi. Amennyiben a kereskedelmi név nem azonos a bejegyzett cégnévvel, első sorban a versenyjogi szabályok biztosítanak védelmet a megjelölés jogosulatlan használatával szemben.
Versenyjogi szempontból azt kell górcső alá venni, hogy a domain név olyan megkülönböztető ismérvet hordoz-e, amelynél fogva az adott megjelölésről kizárólag és kétséget kizáróan az adott jogi személyt, illetve a rá jellemző szolgáltatást lehet felismerni, azaz a megrendelők, fogyasztók a domain név alapján egy bizonyos jogi személy vállalkozására, illetve az általa nyújtott szolgáltatásra asszociálnak-e, vagyis a domain név kereskedelmi névvé vált-e.
A releváns versenyjogi szabályok szerint ugyanis tilos olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Ez a Ptk.-ban rögzített névviselési jog és a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály.
A fentiek alapján tehát a domain név akkor tekinthető kereskedelmi névnek és részesülhet a versenyjogi szabályokban rögzített védelemben, ha az elnevezés megkülönböztető ismérvvel rendelkezik. A kifejezés a bírói gyakorlat alapján akkor lehet megkülönböztető, ha ahhoz olyan megjelölés kapcsolódik, amely azt egyedivé teszi.
Amennyiben a domain név kereskedelmi névnek minősül és más személy a fenti tilalmat megszegi, a domain nevet használó személy bírósághoz fordulhat és az alábbi kérelmekkel élhet a versenyjogi szabályok alapján. Az érdekelt a keresetben
- követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását;
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalmazott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését;
- kártérítést és – személyiségi joga megsértése esetén – sérelemdíjat követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve
- követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról,
követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; - a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett termékek lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését, továbbá
- a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát.
Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, a linkre kattintva vegye fel velem a kapcsolatot.