1. A másolatkészítési díj
A GDPR 15. cikk (3) bekezdése alapján „Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.”
A GDPR 15. cikk (3) bekezdése alapján tehát az egészségügyi dokumentáció első másolatát ingyenesen kell az érintett rendelkezésére bocsátani függetlenül attól, hogy milyen mennyiségű dokumentációról van szó, milyen hosszú időre visszamenőleg kéri az érintett a másolatot és attól is, hogy mennyi idő- és költségráfordítás az egészségügyi szolgáltatónak a másolatok elkészítése.
Az egészségügyi szolgáltató a GDPR 15. cikk (3) bekezdése alapján kiadott második és további másolatokért díjat számolhat fel. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a diagnosztikus eljárások felvételeit DVD-n első ízben adja át a betegnek, ezért a szolgáltató díjazást nem számíthat fel. Az Eütv. 136. § (3) bekezdése alapján ugyanis a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételei az egészségügyi dokumentáció részét képezik. A másolatkészítési díjra vonatkozó szabályozás szektorsemleges, azaz egyaránt alkalmazandó a magán- és a közellátásban is.
2. Hogyan értelmezhető az első másolat ingyenessége az olyan dokumentumok esetén, amelyekből az egészségügyi ágazati szabályok alapján köteles az egészségügyi szolgáltató egy másolati példányt a betegnek átadni?
A NAIH a NAIH/2019/5112/15. sz. határozatában (https://www.naih.hu/files/NAIH-2019-5112-hatarozat.pdf) foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hányadik másolat után kérhető költségtérítés azon dokumentumok esetén, amelyekből az érintettnek nem a GDPR 15. cikke szerinti érintetti jog gyakorlása, hanem a vonatkozó egészségügyi szabályozás keretében kell másolatot adni. A NAIH megállapította, hogy az ilyen dokumentumok esetében egészségügyi szabályozás keretében kiadott első másolat nem tekinthető a GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerinti első másolatnak, így amennyiben e dokumentumok tekintetében az érintett első alkalommal él a GDPR 15. cikke szerinti másolat rendelkezésre bocsátása iránti jogával, akkor e joggyakorlásért költségtérítés nem számítható fel.
Így például az Eütv. 24. § (3) a) pontja alapján a beteg jogosult a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni. A zárójelentés első másolati példánya tehát az ágazati szabályok alapján ingyenesen jár a betegnek külön kérelem nélkül. Amennyiben a beteg e szabályok szerint őt megillető első másolati példány átvételét követően ismét kér egy másolatot a zárójelentésből, az a GDPR 15. cikk (3) bekezdése alapján első másolat iránti kérelemnek tekintendő, hiszen a kérelmező először gyakorolja a GDPR szerinti másolat iránti jogát. Az ilyen dokumentumok esetében tehát az egészségügyi szolgáltató összesen a harmadik kiadott másolatért számíthat fel először költségtérítést.
3. Mekkora összegű másolási díj számítható fel?
A felszámítható díj mértéke nincs jogszabályban rögzítve. A gyakorlat egységesítése érdekében az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (a továbbiakban: OBDK) ajánlást (Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ajánlása az egészségügyi dokumentáció másolási költségeinek meghatározásáról http://www.ijsz.hu/UserFiles/masolasi_koltseg_ajanlas.pdf) bocsátott ki az egészségügyi dokumentáció másolási költségeinek meghatározásáról (a továbbiakban: Ajánlás). Az Ajánlásban az OBDK javasolja a másolási díjak átalánydíj jelleggel történő kialakítását, azaz olyan díjak alkalmazását, amelyek tartalmazzák mind papír alapú mind elektronikus másolatok esetén a másolatkészítéssel kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget és a szolgáltatók az előírt összegen kívül további díjazást más jogcímen a másolatért ne számítsanak fel. Az OBDK a másolási díjakra konkrét javaslatot is tesz: nem teljes egészségügyi dokumentáció esetén A/4-es és A/3-as másolat esetén is egységesen 100,-Ft/oldal. Teljes egészségügyi dokumentáció vagy 50 oldal felett átgondolandó az egységár bevezetése, amelyre az OBDK javaslata 5.000,-Ft. Elektronikus másolat (CD/DVD) biztosítása esetén az OBDK ajánlása 700,-Ft/db.
Az Ajánlásban az OBDK támogatja és ösztönzi másolatok elektronikusan (e-mailben) történő kiadását tekintettel arra, hogy ez gyorsabb és költségkímélőbb megoldás lehet a papír alapú másolatokhoz képest és az ügyintézési folyamat is lerövidíthető. Az OBDK hangsúlyozza ugyanakkor, hogy „az elektronikus továbbítás bizonyos kockázatokat is magában rejt, amelyek a magántitokhoz való jog sérelmét idézhetik elő az adott esetben. Mindezekre tekintettel nagyon fontos a garanciális szabályok lefektetése (például a kérelmező által megadott, megfelelő előzetes tájékoztatáson alapuló, kifejezett és írásos hozzájáruló nyilatkozat) és a dokumentumok elküldésének biztonságos módját biztosító módszerek, eszközök kialakítása, amelyek által kizárható a dokumentációhoz történő jogosulatlan hozzáférés lehetősége.” Ilyen módszer lehet egyebek mellett az egészségügyi dokumentáció jelszóvédett dokumentumként történő kiküldése és a jelszó más módon (pl. SMS-ben) történő kiküldése a kérelmezőnek vagy olyan jelszó biztosítása, amelyet csak a kérelmező ismerhet.
A NAIH egészségügyi dokumentációk kiadása során felmerülő költségek viseléséről kiadott ajánlásában (https://www.naih.hu/files/ajanlas-eu-dok-kiad-koelts.pdf) visszautalt az OBDK Ajánlására és kifejtette, hogy „az önköltségbe az anyag költség, technikai költség és a munkavégzés költsége abban az esetben, ha az adatigénylés teljesítése a munkaerőforrás nagy mértékű igénybevételével jár számítható be, azonban irattári kikeresési díj, illetve ügyviteli díj nem számítható fel. A Hatóság álláspontja szerint nem fizettetendő meg az adatigénylővel például az ügyintéző munkabére, a felhasznált energia, valamint a költségtérítés amortizációs elemeket sem tartalmazhat. A Hatóság az olyan egyéb díjak, nyereségek felszámításával sem ért egyet, amelyek az egészségügyi szolgáltatók részére vagyoni nyereség elérését eredményezik az egészségügyi dokumentumokról készített másolás díjának megállapítása során”. A NAIH álláspontja alapján „nem indokolt az egészségügyi szolgáltatónak másolásért költséget felszámolnia, amennyiben csupán néhány oldalnyi egészségügyi dokumentáció másolását kérik”.
A NAIH a NAIH/2018/262/13/V. sz. állásfoglalásában (https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_NAIH-2018-262-AEEK.pdf) hivatkozik a korábbi OBDK Ajánlásra, és az abban foglaltak figyelembevételét ajánlotta az egészségügyi szolgáltatók részére a miniszteri rendeleti szabályozásig terjedő időre.
5. Ki jogosult ingyenes másolatra a GDPR 15. cikk (3) bekezdése alapján?
Az egészségügyi ágazati szabályok szerint bizonyos esetekben nemcsak a beteg, hanem más harmadik személy is jogosult a beteg egészségügyi dokumentációjáról másolatot kérni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerinti ingyenes másolat kizárólag az érintettet illeti meg. Amennyiben a jogszabályban meghatározott más személy él e jogával (pl. közeli hozzátartozó) a rá irányadó feltételek fennállása esetén is csak másolási díj ellenében jogosult az egészségügyi dokumentációról másolatot kapni. Ugyanez igaz az elhunyt személy egészségügyi dokumentációjáról másolatot igénylő személyekre akkor is, ha a beteg a halála esetére az egészségügyi szolgáltatónál tett önrendelkezési nyilatkozatban rendelkezett a másolat kiadhatóságáról. Az Eütv. 24. § (11) bekezdése alapján azonban az elhunyt személy egészségügyi dokumentációjába a törvényes képviselő, a közeli hozzátartozó, valamint az örökös ingyenesen tekinthet be és készíthet róla saját maga kivonatot vagy másolatot, költségtérítést csak akkor kell fizetnie, ha másolatot kér róla az egészségügyi szolgáltatótól. A saját maga általi másolatkészítés azonban technikai akadályokba ütközhet. „Annak azonban nincs akadálya, hogy akár például a beteg szöveges/képi adatait tartalmazó monitort az illető például okostelefonnal lefotózza, vagy hagyományos módon mintegy kijegyzetelje azt, illetve igény szerint mozgóképfelvételt is készíthet (ideértve a terhességi ultrahang vizsgálatokat is, melyet a kismama lefotózna/videózna: ez esetben díjmentesen” (dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor: Kommentár az egészségügyi törvényhez (Complex Kiadó, Budapest, 2016) II. fejezet, 2. cím (Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, 76. oldal).