1. Az irányelv célja és hatálya
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 számú irányelve a visszaélés-bejelentő („whistleblowing”) rendszerek kidolgozását, illetve a bejelentést tevő személyek védelmét szabályozza meghatározott területeken. Az irányelv minden olyan, a magánszektorban vagy a közszférában dolgozó bejelentő személyre alkalmazandó, akinek munkavégzéssel összefüggésben jutott tudomására a jogsértésre vonatkozó információ, akkor is, ha azt egy már megszűnt vagy még el se kezdett munkaviszony során szerezte, pl. a felvételi eljárás során.
Az EU-s tagállamoknak 2021. december 17-ig kell hatályba léptetniük azokat a jogszabályokat, amelyek az irányelv átültetéséhez szükségesek. A legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő jogalanyoknak 2023. december 17-ig kell bejelentési csatornákat kialakítani az irányelvnek való megfeleléshez.
2. A belső bejelentésre és a nyomon követésre vonatkozó eljárások (9.cikk)
A magánszektorban legalább 50 munkavállalót foglalkoztató és a közszférában működő jogalanyoknak bejelentési csatornákat és eljárásokat kell létrehozniuk a belső bejelentésre és a nyomon követésre. A tagállamok e kötelezettség alól mentesíthetik a 10 000 főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatait vagy 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzati szerveket, illetve más, 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató szervezeteket. A bejelentési csatornákat egy belsőleg erre a célra kijelölt személy vagy szervezeti egység működtetheti, vagy pedig egy külső harmadik fél biztosíthatja.
Az eljárásokra vonatkozó követelmények a következőek:
- bejelentéseket fogadó csatornák létrehozása, amelyek megtervezése, kialakítása és működtetése olyan biztonságos módon kell, hogy történjen, hogy az biztosítsa a bejelentő személy, valamint a bejelentésben említett bármely harmadik fél személyazonosságának bizalmas kezelését, és megakadályozza a jogosultsággal nem rendelkező munkatársak hozzáférését;
- visszaigazolás a bejelentő személy számára a bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül;
- a bejelentések nyomon követésére illetékes pártatlan személy vagy szervezeti egység kijelölése, aki vagy amely a bejelentéseket fogadó személy vagy szervezeti egység is lehet, és aki vagy amely kapcsolatot fog tartani a bejelentő személlyel, illetve szükség esetén további információkat kér tőle és visszajelzést ad a részére;
- e kijelölt személy vagy szerv általi gondos nyomon követés;
- a névtelen bejelentések gondos nyomon követése, ha ezt a nemzeti jog előírja;
- az az észszerű időtartam, amelyen belül visszajelzést kell adni, legkésőbb a bejelentés visszaigazolásától számított három hónapon belül, vagy – ha nem küldtek visszaigazolást a bejelentő személynek – a bejelentés megtételét követő hétnapos időtartam leteltétől számított három hónapon belül;
- világos és könnyen hozzáférhető információ nyújtása arról, hogy milyen eljárások útján lehet a 10. cikk szerinti külső bejelentést tenni az illetékes hatóságoknak, valamint adott esetben az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek.
A bejelentő csatornáknak a bejelentést írásban vagy szóban, vagy mindkét módon lehetővé kell tenniük. A szóbeli bejelentést lehetővé kell tenni telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszerek útján, valamint a bejelentő személy kérésére észszerű időn belüli személyes találkozó keretében is.
3. A belső és külső bejelentésre vonatkozó rendelkezések (V.fejezet)
Titoktartás (16.cikk)
A bejelentő személyazonosságát az illető kifejezett beleegyezése nélkül nem lehet felfedni a bejelentések fogadására vagy nyomon követésére hatáskörrel és jogosultsággal rendelkező munkatársak körén túl. Ez minden olyan egyéb információra is vonatkozik, amelyből közvetlenül vagy közvetve kikövetkeztethető a bejelentő személyazonossága. E kötelezettségek alól kivétel, ha a felfedés az uniós vagy nemzeti jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség a nemzeti hatóságok által végzett vizsgálatok vagy bírósági eljárások során, többek között az érintett személy védelemhez való jogának biztosítása céljából.
Személyes adatok kezelése (17.cikk)
Csak azok a személyes adatok gyűjthetők, amelyek relevánsak egy adott bejelentés kezelése szempontjából. Ha nyilvánvalóan nem releváns adatok gyűjtésére kerül sor, azokat haladéktalanul törölni kell.
A bejelentések nyilvántartása (18.cikk)
A magánszektorban és a közszférában működő jogalanyok, valamint az illetékes hatóságok minden beérkezett bejelentésről nyilvántartást kell vezetniük, tiszteletben tartva az előírt titoktartási követelményeket. A bejelentések legfeljebb addig tárolhatók, amíg az szükséges és arányos az irányelv által előírt követelményeknek, valamint az uniós vagy nemzeti jog által előírt más követelményeknek való megfelelés érdekében.
Amennyiben a bejelentő személy hozzájárulását igénylő, rögzített telefonvonalat vagy egyéb rögzített hangüzenetküldő rendszert használnak a bejelentésekhez, a magánszektorban és a közszférában működő jogalanyoknak és az illetékes hatóságoknak jogukban áll a szóbeli bejelentést az alábbi módok valamelyikén dokumentálni:
- a beszélgetés rögzítése tartós és visszakereshető formában; vagy
- a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a bejelentés kezeléséért felelős munkatársak készítenek.
Biztostani kell a bejelentő személy számára annak lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a hívásról készített átiratot.
Ha nem rögzített telefonvonalat vagy egyéb nem rögzített hangüzenetküldő rendszert használnak a bejelentésekhez, a jogalanyoknak és az illetékes hatóságoknak jogukban áll, hogy a szóbeli bejelentést a bejelentések kezeléséért felelős munkatársak által a beszélgetésről készített írásbeli, pontos jegyzőkönyv formájában dokumentálják. Biztosítaniuk kell a bejelentő személy számára annak lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a beszélgetésről készített jegyzőkönyvet.
Ha valaki a bejelentés céljából személyes találkozót kér a jogalanyok és az illetékes hatóságok munkatársaival, biztosítaniuk kell, hogy – a bejelentő személy hozzájárulásának függvényében – a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzést időtálló és visszakereshető formában tárolják.
A jogalanyoknak és az illetékes hatóságoknak jogukban áll, hogy az alábbi módok valamelyikén dokumentálják a találkozót:
- a beszélgetés rögzítése időtálló és visszakereshető formában;
- a bejelentés kezeléséért felelős munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.
Biztosítani kell a bejelentő személy számára annak lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.