1. Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog
Az Eütv. 24. § (6) bekezdése alapján a cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt illeti meg. E személyek a cselekvőképes beteg által korábban megfelelő formában tett nyilatkozattal megjelölt személy (ez pl. akkor fordulhat elő, ha a beteg az Eütv. 16. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozat megtételekor még cselekvőképes volt, azonban később a Ptk. 2:9. § szakasza alapján gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen állapotban van) valamint ennek hiányában a törvény alapján tájékoztatandó személyek, akik az alábbiak:
- A cselekvőképes beteg által közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megjelölt cselekvőképes személy. Az egészségügyi szolgáltató akkor jár el helyesen, ha a törvényi formai előírások betartását elvárja e nyilatkozatoktól. Amennyiben a nyilatkozat formailag nem megfelelő, akkor a törvény alapján tájékoztatandó személyek jogosultak a betekintési jog és a tájékoztatáshoz való jog gyakorlásra. Bár a Ptk. 6:15. § (5) bekezdése alapján meghatalmazott lehet korlátozottan cselekvőképes, valamint cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is, azonban ezt a szabályt az Eütv. 16. § (1) bekezdése, mint speciális szabály felülírja a lex specialis derogat legi generali elve alapján. Az Eütv. 16. § (1) bekezdése alapján tehát meghatalmazott csak cselekvőképes személy lehet feltehetőleg figyelemmel arra a körülményre, hogy nem várható el, hogy a beteg helyett az egyes egészségügyi ellátásokhoz való hozzájárulási, valamint a tájékoztatáshoz vagy másolatkéréshez való jogot egy nem cselekvőképes személy gyakorolja.
- Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs a cselekvőképes állapotában a fenti formai feltételeknek megfelelően megjelölt nyilatkozattételre jogosult személy, a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak az egészségügyi dokumentáció megismerésére:
- a beteg törvényes képviselője (a törvényes képviselet problémakörével külön bejegyzésben foglalkozok), ennek hiányában
- a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
- házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája;
- a fentiekben megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája.
A törvény szövege alapján e személyeket betekintési jog – ami a cikk írójának álláspontja szerint tartalmazza a másolatkérési jogot is -, ezen kívül tájékoztatáshoz való jog valamint bizonyos ellátásokhoz történő hozzájárulási jog illeti meg. A törvény alapján tájékoztatandó személyek között ugyanis első helyen a beteg törvényes képviselője szerepel, akinek a joga a cselekvőképtelen beteg egészségügyi dokumentációjával kapcsolatban nem korlátozódik az egyszerű megismerésre, hanem gyakorolhatja az érintett cselekvőképtelen személyt az egészségügyi dokumentációjával összefüggésben megillető valamennyi jogot.
Ezen kívül a törvény alapján tájékoztatandó személyeket az egészségügyi szolgáltatónak javasolt nyilatkoztatni is arról, hogy a törvény erejénél fogva jogosultak az egészségügyi dokumentáció megismerésére tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltató más módon nem tud hitelt érdemlően meggyőződni a jogosultság fennállásáról.
2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy dokumentációjába való betekintési jog
A korlátozottan cselekvőképes kiskorút, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személyt önállóan megilleti a dokumentációba való betekintési jog törvényes képviselője hozzájárulása nélkül.
E személyi kör dokumentációjába történő betekintési jog az érintetten kívül megilleti a beteg által még cselekvőképes állapotában közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megjelölt cselekvőképes személyt is.
A cselekvőképes személy betekintési jog gyakorlására történő meghatalmazására vonatkozó jog gyakorlására a 16. életévét betöltött kiskorú is jogosult. Ilyen meghatalmazott személy hiányában a beteg törvényes képviselőjét illeti meg a betekintési jog. Az Eütv. 16. § (6) bekezdése alapján a 16. életévét betöltött kiskorú jogosult azonban arra is, hogy az Eütv. 16.§ (2) bekezdésében meghatározott személyek közül közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal bárkit kizárjon az egészségügyi dokumentációba történő betekintésre, tájékoztatásra – továbbá adatkezelésen kívül a beleegyezés és visszautasítás gyakorlására – irányuló jog helyette történő gyakorlásából, így akár saját szülőjét is.
E személyi kör esetén tehát az érintett személyt, az általa még cselekvőképes állapotában megjelölt személyt, valamint ilyen nyilatkozat hiányában a beteg törvényes képviselőjét egymástól függetlenül önállóan megilleti az egészségügyi dokumentációba történő betekintési jog, amely a szakdolgozat írójának álláspontja szerint magában foglalja a másolatkérési jogot és a tájékoztatáshoz való jogot is.