1. Elhunyt személy egészségügyi dokumentációjának megismerése
A Ptk. 2:4. § szakasza alapján „A jogképesség a halállal szűnik meg.” Az ember halálával megszűnnek személyiségi jogai is. A Ptk. 2:50. § szakasza alapján az elhunyt személy hozzátartozóját, valamint azt a személyt, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített kegyeleti jog illeti meg, amely alapján jogosult a meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulni. A GDPR (27) preambulum bekezdése alapján a GDPR-t „nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák”.
Magyarország élve a GDPR felhatalmazásával az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 25. § (1) és (2) bekezdéseiben rendelkezett a halál esetére történő rendelkezés szabályairól, egyebekben az Eüak. és – az Eüak. rendelkezéseivel összhangban – az Eütv is tartalmaz az elhunyt személy személyes adatai megismerésére vonatkozó szabályokat.
Az Eüak. 7. § (7) bekezdése alapján „Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni.”
Az Eüak. 3. § j) pontja alapján „közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs”.
A fenti szabály érvényesülése érdekében az elhunyt személyhez fűződő és az Eüak. 7. § (7) bekezdése szerinti kapcsolat fennállásának igazolását, vagy ha ez nem lehetséges, valószínűsítését el kell várni, valamint a kérelmezőt nyilatkoztatni kell az elhunyt személyhez fűződő, a másolatkérési jogot megalapozó kapcsolatára.
A törvényes képviselő kiskorú személy esetén lehet a szülő és a gyám, nagykorú személy esetén a gondnok. A szülő e minőségét az elhunyt kiskorú születési anyakönyvi kivonatával, a gyám és a gondnok e jogállását bírósági kirendelő határozattal tudja igazolni, illetve valószínűsíteni. A szülő azonban nem feltétlenül törvényes képviselője a gyermeknek, így a szülő törvényes képviseleti jogát a kiskorú személy születési anyakönyvi kivonata nem igazolja. A szülő törvényes képviseleti jogának problémakörével külön cikk foglalkozik. A közeli hozzátartozói minőség igazolása is gondot jelenthet, azonban amennyiben lehetséges azt okirattal legalább valószínűsíteni, akkor az azt valószínűsítő okiratot el kell kérni továbbá a közeli hozzátartozói kapcsolatról a kérelmezőt írásban nyilatkoztatni kell.
Az örökösi minőséget a jogerős hagyatékátadó végzés igazolja. Elhunyt személy halálát a halotti anyakönyvi kivonat bizonyítja, ezek másolatát a kérelmezőnek csatolnia kell a kérelemhez.
Melyek a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok? Nem minden esetben dönthető el, hogy mi minősül a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható egészségügyi dokumentációnak, ugyanis gyakran épp ennek szakértői megállapítása érdekében kérik az egészségügyi dokumentáció másolatát. Az pedig, hogy mi volt a halál oka, nem feltétlenül ismert az egészségügyi szolgáltató előtt például akkor, ha az érintett nem az adott egészségügyi intézményben hunyt el és előtte nem ott kezelték.
Ezért a fenti személyi kör jogosult nemcsak a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható egészségügyi dokumentáció megismerésére, hanem a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat is megismerheti. A gyakorlatban sokszor gondot jelent annak megállapítása, hogy a haláltól visszaszámítva milyen hosszú időre vonatkozó egészségügyi dokumentáció másolata kérhető ki a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentációként. Az Eüak. idézett rendelkezésében „a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok” kifejezés a cikk írójának álláspontja szerint nem jelentheti a beteg életében nyújtott minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos egészségügyi adatot. Ennek az az oka, hogy ha ezt jelentené, akkor a jogalkotó nem korlátozta volna az elhunyt személy egészségügyi adatainak megismerését az Eüak. 7. § (5)-(7) bekezdéseiben, hanem általános jelleggel megengedte volna e személyeknek az elhunyt személy egészségügyi adatai megismerését. A „halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok” kifejezés a halált közvetlenül megelőző gyógykezelésre vonatkozó adatként értelmezendő. A jogalkotó szándéka ugyanis vélhetően az volt, hogy az elhunyt személy hozzátartozói megismerhessék a halált megelőző ellátás teljes dokumentációját, nemcsak azokat, amelyek a halál okával nyilvánvalóan összefüggésben állnak, hanem a halált megelőző teljes ellátás dokumentációját. Ezek azok az egészségügyi dokumentációk, amelyek birtokában szakértő bevonásával vizsgálhatók akár nemperes vagy peres eljárásban a halált megelőző események és az esetleges felelősségi kérdések.
Annak eldöntése, hogy a kért egészségügyi dokumentáció a halál okával összefüggésben áll-e vagy összefüggésbe hozható-e, illetve az adott esetben mi minősül a halál bekövetkezését megelőző egészségügyi ellátásnak orvos szakmai kérdés, ezért javasolt intézményen belül az ilyen kérelmek teljesítésével kapcsolatos döntéshozatali eljárásba megfelelő szakorvost bevonni és állásfoglalását kérni. Ezen kívül a kérelmező írásbeli nyilatkozatát is javasolt elkérni azzal kapcsolatban, hogy mely jogszabályi rendelkezésre és annak melyik fordulatára alapítja kérelmét és fel kell hívni, hogy az ennek alátámasztásához szükséges tényelőadásokat írásban tegye meg. Amennyiben az elhunyt személyt nem az érintett egészségügyi szolgáltatónál kezelték vagy nem ott hunyt el, az egészségügyi szolgáltatónak a kérelmező nyilatkozatán kívül semmilyen más adat nem áll rendelkezésére arról, hogy mikor és milyen körülmények között hunyt el.
2. Halál esetére történő rendelkezés
Az Infotv. 2. § (2) bekezdése alapján a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelések esetében is alkalmazandó 25. § (1) bekezdése szerint az érintett jogosult ügyintézési rendelkezéssel, illetve az adatkezelőnél tett, teljes bizonyítóerejű magánokiratban vagy közokiratban foglalt nyilatkozattal meghatalmazni más személyt arra, hogy a halálát követő öt éven belül érvényesítse a GDPR 15-18. és 21. cikkében meghatározott jogokat, köztük a hozzáféréshez fűződő jogot, amely tartalmazza az egészségügyi dokumentáció másolata iránti jogot.
Az Infotv. 25. § (2) bekezdése alapján amennyiben az érintett ilyen jognyilatkozatot nem tett, az érintett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója annak hiányában is jogosult a helyesbítéshez és a tiltakozáshoz való jog gyakorlására, továbbá ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt, a törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog gyakorlására az érintett halálát követő öt éven belül. A fentiekből következik, hogy érintetti jognyilatkozat hiányában az elhunyt személy közeli hozzátartozója másolatkérési jog gyakorlására nem jogosult, így részére nem adható ki az egészségügyi dokumentáció másolata sem.
Amennyiben az egészségügyi dokumentációt hatósági, polgári peres vagy büntetőeljárásban kívánják felhasználni, úgy bizonyos jogszabályi rendelkezések alapján a hatóság vagy bíróság megkeresésére az egészségügyi szolgáltató köteles az egészségügyi dokumentációt ingyenesen kiadni.
3. Az Infotv. és az egészségügyi ágazati jogszabályok összevetése
Látható, hogy az Infotv. 25. § (1), az Eüak. 7. § (7) és – ezzel összhangban – az Eütv. 24. § (11) bekezdései egyaránt rendelkeznek a beteg halálát követően a beteg egészségügyi dokumentációjának megismeréséről, abba való betekintésről, arról történő másolatkészítésről. Az alábbiakban a cikk írója az Infotv. és az egészségügyi ágazati jogszabályok által biztosított jogokat veti össze egymással:
3.1 A joggyakorlásra jogosult személyek köre
Az Infotv. 25. § (1) bekezdése alapján meghatalmazott személy nemcsak közeli hozzátartozó, hanem más személy is lehet. Az egészségügyi törvények (Eütv., Eüak.) alapján azonban csak meghatározott személyi kör (törvényes képviselő, közeli hozzátartozó, valamint örökös) jogosult a másolatkérésre meghatalmazás nélkül, a törvény erejénél fogva.
3.2 A gyakorolható jogok
A gyakorolható jogok szempontjából is eltérő a két szabályozás: míg az Infotv. alapján a meghatalmazott nemcsak a hozzáférési jog részjogosítványát képező másolatkérési jogot gyakorolhatja, hanem más érintetti jogokat is (helyesbítés, tiltakozás, törlés, az adatkezelés korlátozása). E jogok gyakorlására az egészségügyi ágazati törvények nem jogosítják fel a törvényes képviselőt, közeli hozzátartozót, valamint az örököst, az ő joguk csak a másolatkérési jogra van korlátozva, amely a cikk írójának véleménye szerint magába foglalja a tájékoztatáshoz és a betekintéshez való jogot is. Ugyanakkor az Infotv. 25. § (2) bekezdése alapján meghatalmazás hiányában a hozzátartozó is jogosult az elhunyt személy adatainak helyesbítését kérni, az adatkezeléssel szemben tiltakozni, a törléshez való jogot, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogot gyakorolni.
A hozzátartozó tehát meghatalmazás hiányában csak az egészségügyi ágazati jogszabályok által meghatározott szűkebb körű egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosult tekintettel arra, hogy az Infotv. 25. § (2) bekezdése a hozzáférési jogot nem nevesíti. Erre a következtetésre jutott a Fővárosi Ítélőtábla a Pf.21087/2019/7. sz. határozatában. Amennyiben a törvényes képviselő valamint az örökös nem a másolatkérési jogot, hanem a helyesbítés, tiltakozás, törlés, az adatkezelés korlátozása iránti jogot kívánja gyakorolni, akkor erre az Infotv. 25. § (1) bekezdése alkalmazandó, azaz e személyi kör csak meghatalmazással jogosult a joggyakorlásra.
3.3 A másolatkérési jog terjedelme
Mindezeken kívül eltérés van a másolatkérési jog terjedelme szempontjából is a két szabályozási kör között. Az Infotv. 25. § (1) bekezdése alapján a meghatalmazott a teljes egészségügyi dokumentációról jogosult másolatot kapni, míg az egészségügyi ágazati szabályok szerint ezt a jogosultak csak az egészségügyi dokumentáció korlátozott köre vonatkozásában gyakorolhatják (a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokról kaphatnak másolatot).
A releváns bírói gyakorlat szerint „az Info tv. és az egészségügyi törvények szabályozta, az elhunyt hozzátartozóját megillető, az elhunyt adataival összefüggő jogosultságok más-más célt szolgálnak. Míg az előző inkább közelít a hozzátartozó kegyeleti, azaz önálló személyiségi jogaihoz, úgy az utóbbi kifejtetten és kizárólag csak az elhunyt hozzátartozójának azon jogát hivatott biztosítani, hogy a hozzátartozó halálának körülményeit tisztázhassa.” (Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.640/2019/8. sz. határozata).